Hogy hogyan is kezdődött nálam ez a versengés utáni vágy?
Már nem is emlékszem, csak úgy jött. Néhány éve már nézegettem, játszadoztam a gondolattal, hogy mi lenne, ha kipróbálnám ezt a versenyt.
Akkor még nem éreztem magamban elég bátorságot és elszántságot hozzá, azonban tavaly eldöntöttem, hogy lesz, ami lesz, belevágok, és beneveztem életem első akadályfutó versenyére.
Hogy mennyire nem bántam meg, azt bizonyítja az is, hogy néhány hónap múlva indultam egy hasonló versenyen, igaz ott már csapatban ahol hasonlóan szuper élményben volt részem. Idén több futamot, szám szerint 6-ot tűztem ki célként, amiből egy már megvan, és a többi is rohamosan közeleg.
2 hete, találóan április 1.-jén került megrendezésre a Spartan Race következő versenye, Veszprémben a Betekints völgyben. A verseny évről évre hatalmas tömegeket mozgat meg, Magyarországon kívül Szlovákiában, Lengyelországban,Csehországban is megrendezésre kerülnek. Jelen esetben létszámlimitre is szükség volt a túljelentkezés végett. Így aztán 7000 fő készülhetett a nagy megmérettetésre.
A rengeteg magyar résztvevő mellett a környező országból is jócskán érkeztek a Királynék városába, hogy próbára tegyék magukat. A szervezők minden alkalommal igazán kitesznek magukért, figyelnek a legkisebb részletekre is, hogy a verseny zökkenőmentesen, jó hangulatban, kellemesen, élmény dúsan teljen.
Hogy jellemezném néhány szóval, mit hordoz magában ez a verseny?
Állóképesség, erő, elszántság, akaraterő és kitartás: mindezekre szükséged van ahhoz, hogy teljesítesd a versenysorozat egy-egy távját.
A Spartan Race verseny 3 szintet különböztet meg: Sprint,Super,Beast.
Sprinten a táv 5-8 km, ahol 20-23 jellegzetes spártai akadályt kell teljesítened.
Ha egy akadályt nem sikerül teljesíteni, le kell nyomnod 30 burpee-t (négyütemű fekvőtámasz). Ez korrekt ellensúlyozás, mert elég fárasztó tud lenni az a 30 burpee, és időben is jóval tovább tart, mint egy akadályt teljesíteni. Nem beszélve arról, hogy egy plusz lehetőséget ad a folytatásra azoknak is, akik nem feltétlenül rendelkeznek sportolói fizikummal, de mégis teljesítenék ezt a kihívást.
A következő táv a Super, ami 13+km, vagyis terepviszonyoktól függőn lehet akár 17km is, minimum 25 akadállyal társítva.
Ezt követi a Beast, ami már mondhatni igen nagy fizikumot igényel. A Beast verseny nem csupán az állóképességed, a kitartásod és harciasságod teszi próbára,de az elmédet is . A 19-22 km-t is meghaladó távot 30-35 akadály színesíti.
A veszprémi futam az első, Sprint kategóriába tartozott. Rögtön az elején egy meredek kaptató facsarta ki a lelkesedést és lendületet a túlzottan magabiztos versenyzőkből, ahogy belőlem is. Az első néhány száz méter sprint-szerű lendülete, egy komótos cammogássá alakult a magasba feljutás után.
Lassacskán sikerült felvenni a ritmust és egymást követték az érdekes feladatok.
A meleg, már-már nyárias forróság, a szinte teljes testfelületet borító sár sem vett el, a természeti környezet csodálatos látványából.
A verseny folyamán a fáradság fokozódásával arányosan mutatkoztak meg az emberi értékek. Rengeteg segítőkész versenyző örömmel tartott bakot, a magasabb akadályoknál, vagy adott tanácsokat a kicsit nagyobb technikai jártasságot igénylő kihívások előtt idegesen izguló sporttársaknak.
Megmutatkoztak az igazi csapat építő készségek is. Egymást támogatva, drukkolva izgulták végig a büntető burpee-ket, a palánk ugrásokat, a majom létra, vagy a kötélmászás megpróbáltatásait.
A futam második részében elérkeztünk egy patakhoz. Ízelítőként először csak keresztben kellett átgázolni rajta, azonban néhány kanyar után realizáltuk, hogy hosszában is futni kell a mederben. A szervezők arról is gondoskodtak, hogy a didergő lábujjaink ne érezzék magányosnak magukat, így még egy tóban úszással is megkoronázták a vizes akadályok sorát. A számos megpróbáltatást követően a célvonalat megelőző tűzugrás, már gyerekjátéknak bizonyult.
Amikor átléped a célvonalat, eufórikus érzés kerít a hatalmába, hisz legyőzted önmagad, véghezvittél valami igazán nem hétköznapi dolgot. Később, néhány nap elteltével már csak a pozitív élmények maradnak meg benned, a fájdalomra, sok megpróbáltatásra már csak a napokig húzódó izomláz emlékeztet.
Biztos sokan vannak olyanok, akik rendszeresen vesznek részt minden évben valamilyen versenyen, és keresik a határaikat. Hasonlóképp vagyok ezzel én is. Engem a teljesítés motivál általában, na meg persze az is, hogy a távokat a lehető leggyorsabban fussam végig. Ez segít abban, hogy a következő versenyt eredményesebben abszolváljam.
Maradandó élmény volt számomra ez a verseny is. Örömmel tölt el, hogy harmadjára is megtapasztalhattam, hogy valóban a komfort zónán kívül kezdődik az élet. Ez a verseny remekül alkalmas arra, hogy felismerjük és belássuk, hogy többre vagyunk képesek, mint amit el mertünk hinni magunkról. És, hogy a sár, a harmadik korty után, már nem is olyan rossz ízű.
Ajánlom mindenkinek, hogy nevezzen a következő versenyre és ízlelje meg, milyen Spártai Harcossá válni.
Javaslat a felkészüléshez:
A verseny előtt intenzívebb futás hosszabb távokkal . Intervallum edzés (én az erősítéséhez bevontam a TRX - et)
Horváth Eszter TRX oktatò
